Egy objektum, például telek vagy épület jellemző pontjainak a terepen történő megjelölését kitűzésnek nevezzük. A földrészlet vagy telek kitűzését szokták mondani "telek kimérésnek" is. A telek kitűzése a telekhatár ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő töréspontjainak a helyszínen való megjelölését jelenti. A megjelölés legtöbbször karóval történik.

Az épület, gépalap, stb. kitűzése a mérés befejezésével általában le is zárul, a kitűzött pontokat átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadjuk a megrendelő részére, a kitűzés tényét pedig bejegyezzük az építési naplóba.

Földrészlet kitűzése egy kicsit más eljárás. Nagyon ritkán előfordul az úgynevezett zöldmezős beruházás, amikor a kitűzendő földrészletnek nincsenek már használatban lévő szomszédai, és így csak a pontok megjelölése a feladat.
Az esetek döntő többségében egy már többé-kevésbé körülkerített telek határának az ellenőrzése, az eltérések kimutatása, a megfelelő helyen lévő pontok elfogadása, és jelölése továbbá a terepen meg nem található, vagy nem az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti helyén található birtokhatárpontok megjelölése a feladat. A telek határa elsősorban nem geometriai, hanem jogi fogalom, ezért a telek kitűzése a földrészletek tulajdonjogát érinti, így ezekre a munkákra külön előírások vonatkoznak! Telekhatárt csak ingatlanrendezői minősítéssel rendelkező földmérő tűzhet ki. A kitűzésről a földmérő kitűzési vázrajzot készít, és azt átadja a megbízó részére, továbbá a méréseket is tartalmazó dokumentációt leadja az illetékes körzeti földhivatalba.

Földrészlet kitűzését bármelyik tulajdonosa vagy kezelője megrendelheti amikor szükségesnek találja. Általában akkor célszerű megrendelni, ha a telket be akarják keríteni, vagy bizonytalan, esetleg vitás a telek határának helyzete. Telek adás-vétele esetén is érdemes a telekhatár kitűzését elvégeztetni a későbbi viták elkerülése érdekében. Szintén érdemes megrendelni a kitűzést az építkezés megkezdése előtt, mert a telekhatáron túl épített épület igen nagy költséget és hosszas pereskedést okozhat! Ilyenkor a kitűzés nem okoz jelentős többletköltséget, ha a tervezéshez egyébként is szükséges felméréssel illetve helyszínrajz készítésével együtt rendelik meg.

Nem végezhető kitűzés (vagy telekalakítás) akkor, ha az ingatlan határát érintő per folyamatban van! A tulajdonosnak a földmérő részére írásban kell nyilatkoznia, hogy a földrészlet határát érintő per nincs folyamatban. Arról is nyilatkozni kell, ha ilyen per volt, és már jogerősen lezárult. Ebben az esetben a földmérő nem térhet el a bíróság által megállapított telekhatártól!

A kitűzés során a földmérő csak az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határt tűzheti ki. Ha a tulajdonosok ettől eltérő határban egyeznek meg, akkor azt telekalakítási vázrajz útján lehet érvényesíteni.

A kitűzésről értesíteni kell a szomszédos telkek tulajdonosait, hogy ők is részt vehessenek a kitűzésen. Amennyiben a kitűzés során a földmérő a nyilvántartástól eltérő birtokhatárokat talál, akkor azt beméri, és az eltérés területének, méretének és hovatartozásának feltüntetésével kitűzési vázrajzot készít. Fontos tudni, hogy a kitűzés nem birtokba adás, ezért a tulajdonos az eltérésként kimutatott területet nem veheti birtokba, csak a szomszédos földrészlet tulajdonosának beleegyezésével, vagy jogerős határozat alapján! Az erre vonatkozó záradék szövege a kitűzési vázrajzra is rákerül.

Ha a kitűzés során a földmérő túlhasználatot állapít meg, vagyis valamelyik szomszéd telek tulajdonosa használja a kitűzött telek egy részét, a kitűzési vázrajz egy másolatával együtt ajánlott (tértivevényes) levélben fel kell szólítani a szomszédot a telekhatár rendezésére. Ez azért is fontos, hogy elkerülhető legyen, hogy elbirtoklás alapján az elkerített területrészt a tulajdonos végleg elveszítse! Ha a szomszéd tulajdonos nem hajlandó visszaadni a jogtalanul birtokolt területrészt, akkor a terület visszaszerzése bírósági úton lehetséges.