Épületfeltüntetés

Épületfeltüntetésre akkor van szükség, amikor a telken valamilyen változás történt, felépítettek egy vagy több épületet vagy épületrészt, vagy más építményt. Ahhoz, hogy ezek a változások az ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet kell benyújtani a területileg illetékes földhivatalhoz. A kérelem mellékleteként be kell nyújtani az önkormányzattól kapott jogerős igazolást - leggyakrabban használatbavételi engedélyt, és a változásokat ábrázoló vázrajzot. A változás bejelentésére a tulajdonost az ingatlan-nyilvántartási törvény kötelezi, de erre az önkormányzat is felhívja a figyelmet a használatbavételi engedélyben. A kötelezettségen túl a tulajdonosnak is az az érdeke, hogy a térkép és a tulajdoni lap tartalma a valóságnak megfelelő legyen. Különösen fontos ez adás-vétel esetén, vagy bankkölcsön intézésekor.

Az épületfeltüntetés során a földmérő felméri az új épületet és elkészíti az épületfeltüntetési vázrajzot. Ezt a vázrajzot leadja a mellékleteivel együtt a területileg illetékes földhivatalba, ahol az épületet felrajzolják az ingatlan-nyilvántartási térképre, és a változásokat bejegyzik a tulajdoni lapra.

A törvény az építtetőt teszi kötelessé az épületfeltüntetési vázrajz benyújtására. Az építtető általában a tulajdonos, de előfordul az is, hogy egy beruházó cég építteti meg az ingatlant, és a kész épületet adja el. Az ilyen esetekben a vevőnek érdemes ellenőriznie, hogy az építtető elintézte-e az épületfeltüntetést. Ha valaki úgy vásárol meg egy ingatlant, hogy a telken lévő épületek nem, vagy nem megfelelően szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, akkor neki kell ezt elintéznie.

A földhivatal minden változást csak okirat alapján vezet át, ezért a változásról szóló jogerős határozat szükséges. Leggyakrabban az elkészült épülethez kérni kell az önkormányzattól használatbavételi engedélyt, vagy ha engedély nélkül, vagy az engedélyektől eltérő módon épült meg az épület, akkor fennmaradási engedélyt. Ha az épület megfelel az előírásoknak, akkor az önkormányzat kiadja a használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt. Az engedélyen szerepel, hogy meddig lehet benyújtani fellebbezést. Ha ez az idő letelik, és senki nem fellebbezte meg, vagy a fellebbezést elutasították, akkor az okirat jogerőssé válik. Az önkormányzatok általában megküldik a tulajdonosnak a jogerőre emelkedést igazoló határozatot, illetve az engedély jogerős példányát. A földhivatal csak ilyen eredeti jogerős határozatot fogad el.

Ha a határozat jorerőre emelkedett, de azt nem küldte ki az önkormányzat, akkor a még nem jogerős példánnyal be lehet menni az önkormányzatba, ahol jogerősítik azt. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a fellebbezési határidő attól a naptól indul, amikor minden érintett megkapta, ezért a kézbesítés miatt esetleg kisebb csúszás is lehetséges.

Ha az épületek régóta állnak, de nincs róluk használatbavételi engedély, akkor hatósági bizonyítványt kell kérni az önkormányzattól.

Gyakran az építkezés során lebontanak néhány régi, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épületet is. Ha az új épület nagyjából egy lebontott régi épület helyére épül, akkor nincs semmi probléma, a régi épület törlése megtörténik az épületfeltüntetés átvezetésével. Ha olyan épületet is lebontottak, ami a telek más részén volt, akkor is megoldható annak törlése az épületfeltüntetéssel együtt, de ilyenkor erről is kell valamilyen okiratot csatolni. Ha kapott bontási engedélyt, bontási igazolást, akkor annak egyik példánya megfelel. Ha nincs róla papír, vagy csak az építési engedélyben esik szó a bontásról, akkor kell kérni a bontásról egy igazolást az önkormányzattól, különben nem törölhető az épület a térképről és a tulajdoni lapról.

Ha a szükséges iratok rendelkezésre állnak, Önnek meg kell bíznia egy ingatlanrendező földmérőt a munka elvégzésével. Nem kell a földhivatalba menni, sem tulajdoni lapot vagy térképmásolatot kiváltani, mindent a földmérő intéz.

• a telek helyrajzi számát;
• a telek címét;
• a megbízó (tulajdonos) nevét;
• a megbízó lakcímét;
• azt, hogy milyen változások feltüntetésére van szükség.

A földmérő ezek alapján beszerzi a földhivatalból a telekre vonatkozó adatokat, az Önnel egyeztetett időpontban megméri a telken lévő épületeket, a telekhatárt és a szomszédos telkek szélességét is. Nem kell mérni az épületeken belül, ezért csak a telken való szabad mozgást kell biztosítani. A mérés a telektől és az épületektől, a növényzettől függően egyszerűbb esetekben 1 - 2 órát igényel.

A földmérő a mérések és adatok alapján elkészíti az épületfeltüntetési vázrajzot és mellékleteit, majd az Öntől kapott iratokkal és a kitöltött ingatlan-nyilvántartási kérelemmel együtt leadja a területileg illetékes földhivatalba. A leadást a földhivatal bélyegzővel igazolja általában a vázrajz egyik példányán. Ezt az úgynevezett "érkeztetett példányt", és az ingatlan-nyilvántartási díjról szóló számlát a földmérő eljuttatja Önhöz. A földhivatal a változásokat 30 napos határidővel átvezeti, majd az átvezetésről határozatban értesíti a tulajdonost.

A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatványon kéri a földhivatalt a változás átvezetésére. Ennek az ingatlan-nyilvántartási eljárásnak a díja 6.600.- Ft.

A másik költség a földmérő munkadíja. A munkadíjak részben a felmerülő költségekből, részben az elvégzett munka illetve a ráfordított idő díjából, továbbá az adókból tevődik össze.
A földmérő munkadíja a legegyszerűbb esetekben bruttó 36.000.- Ft.

Mivel a munkadíj sok tényezőtől függ, nem lehet minden munkára érvényes díjakat meghatározni.
Ha pontos összeget szeretne tudni, hívjon munkaidőben a 0630/281-1852 telefonszámon, vagy adja meg a fontos adatokat, és röviden írja le a feladatot az űrlap kitöltésével, és hamarosan felveszem Önnel a kapcsolatot.